Mit tehet a túlfeszültség -rögzítő, amit a megszakító nem tudja?

A modern energiarendszereket az átmeneti feszültség -túlfeszültségek fenyegetik. Ezek a rövid, magas amplitúdójú feszültségimpulzusok, amelyek általában a nanosekundumoktól milliszekundumig tartanak, villámcsapások, rácsingadozások vagy ipari berendezések váltása okozhatják, csendesen megsemmisíthetik a laptopoktól a fotovolikus fröccsöntőkig terjedő precíziós elektronikus eszközöket. Noha a megszakítók döntő jelentőségűek a túlterhelés és a rövid áramkörök megelőzésében, ezek tehetetlenek a mikrosekundás szintű túlfeszültségekkel szemben, amelyek megkerülik a mechanikus kioldó mechanizmusokat. Ez a cikk belemerül azokba a funkciókba, amelyeket a Lightning Leterser végezhet, de a megszakítók nem, valamint miért nélkülözhetetlenek az elektromos védelemben.

Mit tehet a túlfeszültség -rögzítő, amit a megszakító nem tudja?

Mindkétvillámmegőrzőkésmegszakítókvédőeszközök az energiarendszerekben, ám ezeknek a funkcionális pozicionálásban, a munkavállalókban és az alkalmazás forgatókönyveiben nélkülözhetetlenek vannak.

A túlfeszültség -arrester nemlineáris alkatrészeket használ, például fém -oxid -varisztorokat (MOV), hogy a túlfeszültséget a földbe végezzék a nanoszekundumokon belül, ezáltal megvédve az elektronikus eszközöket a pillanatnyi feszültség tüskéktől (például villámcsapások) - amit a megszakítók nem tudnak kezelni. Ezzel szemben a megszakítók csak akkor vágják le a tápegységet, ha folyamatos túláram (például túlterhelés vagy rövidzárlat), és nem képesek reagálni a mikrosekundum-szintű túlfeszültségekre. A túlfeszültség -levezetők védik a berendezéseket és a megszakítókat.

Miért nem lehet a megszakítók helyettesíteni a túlfeszültség -levezetőket a villámvédelemben?

Sokan a villámmegtakarítók helyett a megszakítókat akarják használni, hogy pénzt takarítson meg, de ez lehetetlen. Miért van ez? Csak olvassa el a következő tartalmat, és tudni fogja.

1. A védelmi célok alapvető különbségei

Mint fentebb említettük, a villámcsökkentőket kifejezetten az átmeneti elnyomásra terveztéktúlfeszültség, míg a megszakítók csak a válaszként működnekrendellenes áramok(túlterhelés vagy rövidzárlat).

2. A nemlineáris tulajdonságok hiánya

AtúlfeszültségNemlineáris ellenállási anyagokat, például cink -oxidot (ZNO) alkalmaz, amelyek normál feszültség alatt nagy ellenállású állapotot (> 1MΩ) mutatnak. Ha azonban a feszültség meghaladja a küszöböt, az ellenállás hirtelen <1Ω-ra csökken, alacsony impedancia-kisülési csatornát képezve. Ezt a nemlineáris tulajdonságot a megszakítók nem birtokolják.

3. Válaszidő -különbség

• Villámlerakó: nanosekundum-szintű válasz, amely megfelel a villámhullám előtti időnek (1-5 μs), és teljes mértékben rögzítheti a feszültség emelkedési szakaszában.
• Megszakító: A leggyorsabb működési idő ezredmásodban van, ami sokkal lassabb, mint a villámcsapások időtartama. Amikor a megszakító reagált, a villámáram áthaladt a berendezésen, és károkat okozott.

4. A rendszer helyreállítási mechanizmusa cselekvés után

AtúlfeszültségKihúzza a villámáramot, a nemlineáris ellenállás azonnal visszatér a nagy rezisztencia állapotba, és a rendszer megszakítás nélkül folytatódhat. Miután a megszakító kirándulásait az áramellátást kézi vagy automatikus visszapattanással kell visszaállítani, ami energia megszakítást eredményez. A gyakori zivatarokkal rendelkező területeken az ilyen megszakítások többszörös villámcsapások miatt fordulhatnak elő, amelyek súlyosan befolyásolják az energiaellátás megbízhatóságát.

Hol kell telepíteni a túlfeszültség -leállásokat, hogy a megszakítók ne érjenek el?

1. A megszakító érintkezési rései (nyitott állapot)

Amikor a megszakító nyílt állapotban van, szigetelő rés alakul ki a szünet mindkét oldalán. Ebben az időben a villámhullám vagy az operatív túlfeszültség teljes reflexión eshet át a szünetben, ami a feszültség amplitúdóját duplázhatja. AvillámlereszelőTelepíthető a szünet vonal oldalára, hogy korlátozza a visszavert túlfeszültséget.

2. A magas villámcsapási kockázattal rendelkező felső vonalak szakaszai

Mivel a megszakítók csak a rövidzárlati áramokat vághatják le, de nem tudják elfogni a villámhullámok terjedését a vezetőkön,túlfeszültségTelepíthető az oszlopok és tornyok vezetékeire, a felső vonalakra gyakori villámgyártással vagy összetett terepen.

3. A gyakran kinyitott és zárt érintkező kapcsoló mindkét oldala

Amikor egy csatlakozó kapcsoló (például egy pólusra szerelt megszakító vagy leválasztó) nyílik meg, akkor az élő oldalsó vonal ki van téve a villámhullám behatolásának kockázatának, és a megszakító nem tud biztosítani a törésvédelmet. Ezért a kapcsolók összekapcsolásához, amelyek gyakran forró készenléti állapotban vannak, avillámvédő eszközökAz élő oldalra kell telepíteni.

4. Az eloszlási transzformátor alacsony feszültségű oldala

Miután a villámhullámok behatolnak a nagyfeszültségű oldalon, az elektromágneses indukció révén az alacsony feszültségű oldalra léphetnek, és átmeneti sokkokat generálnak a névleges feszültség többszöri. Aelektromos túlfeszültségAz alacsony feszültségű oldalon többszintű koordinációt kell kialakítania a nagyfeszültségű oldallal annak biztosítása érdekében, hogy a maradék feszültség alacsonyabb legyen, mint a berendezés toleranciaértéke.

Következtetés

A túlfeszültség -leállítások és a megszakítók nem helyettesítő kapcsolatban állnak, hanem inkább kiegészítik egymást. A megszakítók felelősek a túláram ellenőrzéséért, míg a villámcsökkentők azonnali túlfeszültséget kezelnek. A berendezések és a létesítmények átfogó védelme érdekében mindkettő nélkülözhetetlen. A biztonságosabb és megbízhatóbb elektromos rendszer felépítésének kulcsa a megfelelő funkciók és korlátozások megértése.